Zeusz ligetében

Az olümpiai szen­tély tör­té­ne­te meg­le­pően ko­rai idők­re nyú­lik vissza. Kr. e. 2500 és 1900 kö­zött mu­tat­ha­tó ki az el­ső te­le­pü­lés a Kronosz-domb lá­bá­nál. Ki­kö­ve­zett, szak­rá­lis cé­lok­ra is hasz­nált sír­kör­ze­te a ké­sőbb Pelopsz sír­já­nak ne­ve­zett te­rü­le­ten hú­zó­dott. A gö­rög bronz­kor­ban, vagyis a mü­ké­néi kor­ban la­kat­lan te­rü­let­ről csak né­hány ku­po­la­sírt is­me­rünk. A Kr. e. 11–7. szá­zad kö­zött új­ra ki­mu­tat­ha­tók va­la­mi­fé­le kul­tusz nyo­mai, amely­nek köz­pont­já­ban az ún. Pelopsz-sír állt. Szin­tén a Kronosz-domb lá­bá­nál lé­te­sült a Föld­anya, Gaia kul­tusz­he­lye, aki­nek kul­tu­sza fel­te­he­tően megelőz­te Zeusz tisz­te­le­tét. 

A Kr. e. 7. szá­zad­ban már állt Zeusz ha­mu­ol­tá­ra, amely min­den ál­do­zat után egy­re ma­ga­so­dott. Kr. e. 700 kö­rül ke­rült sor az el­ső na­gyobb épít­ke­zés­re: a Kla­deosz-folyó part­falát kiépí­tet­ték, hogy a szen­tély ter­jesz­ke­dő te­rü­le­tét meg­óv­ják az ára­dás­tól. Kr. e. 600 kö­rül épí­tet­ték az el­ső Zeusz-temp­lo­mot, amely ké­sőbb, a nagy Zeusz-temp­lom el­ké­szül­te után Hé­ra kul­tusz­he­lyé­vé vált. 

Az olüm­piai Zeusz eb­ben az idő­ben har­cos is­ten­ség volt. Fel­tű­nő, hogy az egész gö­rög és nem gö­rög vi­lág leg­kü­lön­bö­zőbb vá­ro­sai­ból ér­kez­tek győ­zel­mi aján­dé­kok, Dél-Itá­liá­tól Kis-Á­zsiáig: 

„A Küpszelidák aján­lot­ták fel Hérakleiából.” (Kr. e. 7. sz. vé­ge)

„Hierón, Deinomenész fia és a szürakuszaiak Zeusz­nak az et­rusz­kok­tól, Kümaiból.”(Kr. e. 474)

A felira­tok­kal el­lá­tott, szán­dé­ko­san meg­ron­gált fegy­ve­rek tö­me­gé­vel ma is fel le­het­ne fegy­ve­rez­ni egy je­len­tős had­se­re­get. A kar­do­kat meg­haj­lí­tot­ták, a si­sa­ko­kat össze­nyom­ták, a paj­zsok fo­gó­ját le­sze­rel­ték, hogy azt, amit az is­ten­nek ad­tak, más már ne hasz­nál­has­sa fel. Mindez az olümpiai Zeusz-jós­da ki­vé­te­les nép­sze­rű­sé­gé­ről tanús­ko­dik eb­ben az idő­ben. A há­bo­rúk és gyar­mat­ala­pí­tá­sok előtt Zeusz­hoz for­du­lók, ha si­ker­rel jár­tak,