rubicon

Vörös kontra zöld-fehér

A Fradi a kommunista korszakban
20 perc olvasás

A kommunisták és a Ferencváros viszonya enyhén szólva nem volt barátságos sohasem, még akkor sem, amikor 1948 tavaszától Münnich Ferenc lett a klub elnöke. Óriási botrányt okozott például, amikor a kommunisták által patronált Vasas elleni 1948. novemberi mérkőzés után a fradista szurkolók valóságos kommunistaellenes tüntetést rendeztek, amit a hatalom természetesen po­litikai provokációnak tekintett. A Ferencváros végül imponáló fölénnyel, 140 rúgott góllal megnyerte az 1948–49-es labdarúgó-bajnokságot. Ekkor valószínűleg kevesen gondoltak arra, hogy majdnem másfél évtizedet kell majd várni az újabb zöld-fehér elsőségre. Pedig a következő idényben még a második helyen végzett a gárda – igaz, a legtöbb klubhoz hasonlóan már nem a régi néven.

A kommunista párt az 1947-es kékcédulás választások után kezdte meg a hatalom átvételét a sport területén. Novemberben közzétett sportprogramjának középpontjába a tömegsport fejlesztése került, amely a szovjet minták alapján az élsport utánpótlási bázisául is kellett, hogy szolgáljon. Ez gyakorlatilag egyet jelentett a sportolók, mindenekelőtt a labdarúgók professzionális státuszának megszüntetésével. A profizmus ugyan­is 1945 után is tovább élt, még a kommunisták

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.