Vörös és fehér

A bor mi­nő­sé­ge nagy­részt a sző­lő­ül­tet­vény­ben dől el, ha min­den megter­ve­zett lé­pést, a ter­mő­hely ki­vá­lasz­tá­sá­tól a faj­ta­hasz­ná­la­ton, az em­be­ri té­nye­ző­kön, azaz az al­kal­ma­zott sző­lő­ter­mesz­té­si és bo­rá­sza­ti tech­no­ló­gián ke­resz­tül pre­cí­zen vég­re­haj­tunk. A meg­ter­melt sző­lő­ben rej­lő „po­ten­ciá­lis bor­mi­nő­ség” ja­ví­tá­sá­ra csak ke­vés bo­rá­sza­ti tech­no­ló­giai le­he­tő­sé­günk van. Azt is mond­hat­nánk, hogy a jó bor­ral sem­mit nem kell ten­ni, de azt idő­ben. A pon­tat­la­nul vég­re­haj­tott bo­rá­sza­ti tech­no­ló­gia bor­hi­bá­kat, bor­be­teg­sé­ge­ket okoz­hat. A sző­lő­ben meg­lé­vő „po­ten­ciá­lis bor­mi­nő­ség­nek” nem meg­fe­le­lő bo­rá­sza­ti tech­no­ló­gia al­kal­ma­zá­sával pe­dig el­ve­szít­het­jük azt a le­he­tő­sé­get, amit a sző­lő­vel kap­tunk, annak el­le­né­re, hogy jó mi­nő­sé­gű, tisz­ta, egész­sé­ges bort ké­szí­tet­tünk.