Volksbund

A Volksbund nem egé­szen hat és fél éves tör­té­ne­te so­rán pél­dát­lan me­ta­mor­fó­zi­son ment át: nem­ze­ti­sé­gi ér­dek­ér­vé­nye­sí­tő szer­ve­zet­ként ala­pí­tot­ták, majd féléves ké­sés­sel en­ge­dé­lyez­ték mű­kö­dé­sét kul­túregye­sü­let­ként, s nem egé­szen más­fél év múl­va nem­ze­ti­szo­cia­lis­ta nép­cso­port­szer­ve­zet­té nyil­vá­ní­tot­ták. Le­he­tő­sé­geit mind­vé­gig a ma­gyar és a né­met po­li­ti­ka össz­já­té­ka ha­tá­roz­ta meg. Beth­len Ist­ván elő­re­lá­tóan fo­gal­maz­ta meg: a ma­gyaror­szá­gi né­me­tek „két ma­lom­kő”, Ber­lin és Bu­da­pest kö­zött fog­nak felőr­lőd­ni. A há­bo­rú után az új po­li­ti­kai elit va­la­mennyi ma­gyaror­szá­gi né­me­tet kol­lek­tí­ven bű­nös­nek nyil­vá­ní­tot­ta, s meg­kezd­te kény­szer­ki­te­le­pí­té­sü­ket Ma­gyaror­szág­ról, ám sze­mé­lyes fe­le­lős­ség­re vo­nás­ra csak el­vét­ve ke­rült sor. A Volksbund helyett szim­bo­li­ku­san an­nak he­lyi ve­ze­tő­jét, Franz Bascht vé­gez­ték ki.