A boszorkányperek az európai jog- és kultúrtörténet nagyon jellemzőnek mondható, egyszersmind sok tekintetben máig rejtélyes jelenségei voltak. Jogföldrajzilag a nyugat-európai kereszténység országaiban tombolt ez az őrület, időben pedig – bár minden fő motívumot illetően a középkorba nyúlnak vissza – túlnyomórészt a kora újkor évszázadaira estek a perek.
Az áldozatok számáról csak becsléseink vannak, de biztosan százezres a nagyságrend. Annyiban a kereszténység gondolat- és hitvilágából erednek az esetek, hogy a középponti vádpont rendre az ördöggel való szabályszerű szövetségre lépés, szerződés volt.
Az alvilág fejedelmével „cimboráló” személyeket, férfiakat és nőket vegyesen, mindig rendes büntetőeljárás keretében vonta felelősségre a hatóság: ezért beszélünk boszorkányperekről s nem csupán boszorkányokkal szembeni fellépésről.
Magyarországon a legnagyobb számban egyszerre elítélt és kivégzett boszorkányok pere Szegeden zajlott.
Az elítéltek máglyái 1728. július 23-án lobbantak fel a Tisza partján.
„De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” – olvassuk Kálmán
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
