Vitéz Boleszló

973 hús­vét­já­ra I. Ot­tó csá­szár Qu­ed­lin­burg­ba hív­ta a szom­szé­dos és bi­ro­dal­ma szem­pont­já­ból fon­tos né­pek kö­ve­teit. Csehor­szág­ból II. Boleslav fe­je­de­lem sze­mé­lye­sen je­lent meg, Ma­gyaror­szá­got 12 elő­ke­lő kép­vi­sel­te, Len­gyelor­szág­ból pe­dig Mieszko fe­je­de­lem a legidő­sebb fiát, az ak­ko­ri­ban 7-8 éves Boleszlót küld­te ma­ga he­lyett. Ek­kor je­lent meg elő­ször az eu­ró­pai po­li­ti­ka szín­pa­dán Boleszló, akit az utó­kor a bátor, vi­téz (Chro­bry) mel­lék­név­vel szo­kott il­let­ni.

Az if­jú lengyel her­ceg szár­ma­zá­sa a lengyel–cseh össze­fo­gást szim­bo­li­zál­ta. Ap­ja, Mieszko a Pi­ast-­di­nasz­tia el­ső is­mer­tebb tag­ja, aki a 12. szá­za­di név­te­len kró­ni­ka­szer­ző, Gallus Anony­mus sze­rint a Piast ne­vű, pa­rasz­ti sor­ból felemel­ke­dő di­nasz­tiaa­la­pí­tó le­szár­ma­zó­ja. Any­ja pe­dig I.Boleslav cseh fe­je­de­lem lá­nya, Dobrawa, aki sa­ját öccsé­nek, a ké­sőbb II. Boleslav né­ven a cseh trón­ra ke­rü­lő fe­je­de­lem­nek a ne­vét ad­ta fiá­nak.

Len­gyelor­szág a 10. szá­zad de­re­kán, I.Mieszko ural­ko­dá­sa alatt je­lent meg Euró­pa tér­ké­pén. Ha­zá­já­ban ő ad­ta meg a vá­la­szo­kat azok­ra a kér­dé­sek­re, ame­lyek Cseh­or­szág­ban vagy Ma­gyaror­szá­gon is ha­son­ló­kép­pen ve­tőd­tek fel eb­ben az idő­ben. Ő volt az, aki­nek ki kel­lett ala­kí­ta­nia or­szá­ga