A 2020 májusában kezdődött amerikai megmozdulásoknak van egy olyan szála, amelyről viszonylag kevés szó esik, pedig politikai, filozófiai – sőt teológiai – szempontból legalább olyan izgalmas, mint a tiltakozások látványosabb gesztusai, a szobordöntések vagy egyes történelmi alakok nevének eltávolítása a közterek és intézmények elnevezéséből.
A látványos gesztusok persze első pillantásra azt látszanak igazolni, amit Richard Neuhaus már 1984-ben „a köztér lecsupaszításának” nevezett (The Naked Public Square), de ez az analógia félrevezető. Az amerikai teológus nem az erkölcsi felháborodás maihoz hasonló megnyilvánulásait nehezményezte, épp ellenkezőleg: arról írt, hogy a világnézeti semlegesség liberális elve kiüresíti a politikai vitákat, amikor nemcsak vallási, de filozófiai, sőt átfogó erkölcsi meggyőződések tekintetében sem engedi meg az államnak, hogy ilyen kérdésekben állást foglaljon. Manapság egészen másról van szó, és kérdéses, hogy egyáltalán volt-e valaha olyan semleges az amerikai állam, amilyennek Neuhaus aggodalommal, más szerzők viszont kifejezett derűlátással tekintették.
Black Lives Matter. Street Art, Harlem, New York 2020. június 14. A semleges állam mítoszaA semlegesség elvének leghíresebb kifejtése John Rawls nevéhez fűződik, akinek Az igazságosság elmélete című 1971-es könyve ma is minden politikai filozófus kötelező olvasmánya. Érvelésének lényege, hogy az állampolgárok morális egyenlőségének feltételezéséből
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
