A középkori Angliában a főrangúak díszes temetései a formális gyász mellett utolsó nyilvános társadalmi szerepléseiknek tekinthetők. A temetési szertartások, amellett, hogy a társadalmi hierarchia megerősítését hangsúlyozták, remek politikai propagandaeszközként is szolgáltak, melyet a rózsák háborúját lezáró első Tudor-uralkodó, VII. Henrik is igyekezett új dinasztiája számára kiaknázni. Ennek mai napig látható jele az angol nemzeti mauzóleumban, a Westminster-apátságban VII. Henrik kápolnája.
Az első Tudor-uralkodó, az óvatos, mértékletes politikájáról ismert VII. Henrik (1485– 1509) halála előtt a szokásostól eltérő, szigorú forgatókönyvet íratott temetéséről. E szerint halálát követően holtteste két héten át a richmondi palotában maradt, s miközben számos misét mondtak lelki üdvéért, a politikai átmenet békésen zajlott, fia, VIII. Henrik kiskorúsága, illetve a még életben levő yorkista trónkövetelők
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta