Keveset tudunk azokról a 18. századi parasztcsaládokról, amelyek békében, különösebb perpatvar nélkül, mondhatnánk boldogan élték le életüket. Szerelmes leveleket parasztok nem írtak, hiszen hivatalos okmányokra is csak egy lassan növekvő kisebbség tudta alákanyarítani a nevét.
Végrendeletet is inkább a mezővárosokban készítettek. Annál jobban beleláthatunk azoknak a paraszti háztartásoknak a mindennapjaiba, amelyeket viharok dúltak. Egy eddig mostohán kezelt forrásanyag, az úriszéki periratok tömege adhat segítséget ehhez.
Érdek és érzelemA 18. századi jobbágyházasságban gazdasági érdekek kapcsolódtak össze, bár ez korántsem zárta ki az érzelmeket. A házasságban eredendően jelen levő gazdasági mozgatórugókat jól példázza a halogyi Joó György-nek a Batthyányak bíróságához intézett panaszos irata. A falusi bíró „szerezte” őt össze feleségével, akihez aztán vissza is menekült az asszony, amikor rossz gazdasszonyságáért, tunyaságáért, „már könnyebb szókkal, már keményebb dorgálásokkal... végtére mérsékletes veréssel” feddte meg a csalódott férj.
Nemcsak a házasságnak, de még a házasságtörésnek is lehettek gazdasági indítékai. A limpóci Krittin Mihály mindig arról panaszkodott, hogy feleségével nem tudja gazdaságát növelni, és – miként szeretôje vallotta – úgy vélte, hogy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
