Versailles leghíresebb lakói

XIV. La­jos 1638–1715 (ural­ko­dá­sa: 1643–1715)

Nap­ki­rály­nak és Nagy La­jos­nak is ne­vez­ték. XIII. La­jos és Auszt­riai An­na fia volt, ok­ta­tá­sát Ma­za­rin el­ső mi­nisz­ter irá­nyí­tot­ta. 184 cm-es ter­me­té­vel a 17. szá­zad­ban a ma­ga­sabb fér­fiak kö­zé tar­to­zott. Ki­tű­nő fel­lé­pé­sű, nagy mun­ka­bí­rá­sú, rend­kí­vü­li aka­rat­erő­vel ren­del­ke­ző, te­het­sé­ges és igen mél­tó­ság­tel­jes ural­ko­dó volt. Pier­re Go­u­bert tör­té­nész „a tá­vol­ság­tar­tás mű­vé­szé­nek” ne­vez­te, mert so­ha­sem ve­szí­tet­te el az önural­mát, so­ha­sem „esett ki” ki­rá­lyi sze­re­pé­ből. A nők­kel vég­te­le­nül ud­va­ria­san bánt. Csak egy­szer ütött meg va­la­kit egész éle­té­ben (egy la­kájt, aki sü­te­ményt lo­pott az or­ra előtt), s ami­kor egy szem­te­len ne­mes­em­ber, Lau­zun her­ce­ge fel­bosszan­tot­ta, oda­sé­tált az ab­lak­hoz, és ki­ha­jí­tot­ta raj­ta sé­ta­bot­ját, e sza­vak kí­sé­re­té­ben: „Ne­hogy meg­fe­led­kez­zek ma­gam­ról!” Nem volt szív­te­len, ami­kor uno­ka­nő­vé­ré­nek meg­til­tot­ta, hogy ran­gon alu­li há­zas­sá­got kös­sön, együtt zo­ko­gott ve­le, de nem en­ged­he­tett. Ön­ma­gá­val szem­ben ugyanilyen ke­mé­nyen vi­sel­ke­dett. Ami­kor vég­bél­si­pollyal mű­töt­ték (ter­mé­sze­te­sen fáj­da­lom­csil­la­pí­tók nél­kül!), csak né­hány só­haj hagy­ta el a szá­ját, s egy­na­pos pi­he­nőt sem en­ged­ve ön­ma­gá­nak, még az­nap dél­után­ra össze­hív­ta a mi­nisz­ter­ta­ná­csot. So­ha­sem mond­ta ki a hí­res mon­da­tot: „Az ál­lam én va­gyok” – sőt, ha­lá­los ágyán ép­pen az el­len­ke­ző­jét mond­ta: „Én el­me­gyek, de az ál­lam örök­re itt ma­rad.” Vagyis egyál­ta­lán nem azo­no­sí­tot­ta ma­gát az ál­lam­mal, ha­nem ön­ma­gát te­kin­tet­te el­ső szol­gá­já­nak. Gaz­da­gabb, job­ban kor­mány­zott és job­ban véd­he­tő or­szá­got ha­gyott utó­dá­ra an­nál, ami­lyet if­jú­ko­rá­ban örö­költ. Olyan or­szá­got, amely ka­to­nai, po­li­ti­kai és kul­tu­rá­lis té­ren is kö­ve­ten­dő pél­dá­nak szá­mí­tott Eu­ró­pá­ban.

XV. La­jos 1710–1774 (ural­ko­dá­sa: 1715–1774)

La­jos­nak, Bur­gun­dia her­ce­gé­nek és Sa­vo­y­ai