rubicon

Verecke híres útján

11 perc olvasás

Kis túlzással nincs olyan magyar ember a földkerekségen, akinek a Verecke szó hallatán ne dobbanna meg az átlagosnál kissé jobban a szíve. A Matl Péter munkácsi szobrászművész által tervezett honfoglalási emlékmű mellett állva, végigtekintve a tájon pedig talán tényleg nincs senki, aki ne érezné át kissé a magyarságát. A legtöbben a nevezetes hágót Árpád vezérrel kötik össze – helyesen, ugyanakkor a hágónak ennél sokkal többször volt komoly szerepe a magyar történelemben. Így egy több mint ezer­egyszáz éves kalandra hívjuk az érdeklődőket, a hágó történetének megismerésére. Akiben pedig sikerül felkelteni az érdeklődést, annak tényleg érdemes előbb vagy utóbb személyesen is ellátogatni Vereckére!

Elválaszt vagy összeköt?

A Verecekei-hágóra gondolva sokan a Magas-Tátra vagy a Fogarasi-havasok bérceihez hasonló hegyvidéket képzelnek el, s úgy vélik, Árpád és magyarjai Hannibálhoz hasonló haditettet hajtottak végre a Kárpátokon való átkeléssel. Ez azonban távol áll a valóságtól. A Vereckei-hágó ugyanis mindössze 839 méter magas – bár még így sem a leg­alacsonyabb a környéken, hiszen a kárpáti vonulatok a Duklai-hágónál 502 méterre alacsonyodnak. A ma jórészt Ukrajnához tartozó (de Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába is átnyúló) Északkeleti-Kárpátok ugyanis a hegységkoszorú legalacsonyabb tagja. A nagytájon belül a Máramarosi-havasok hegységsora az egyetlen, melynek csúcsrégiója meghaladja a 2000 métert, így 1939–40-ben (Észak-Erdély és így a Radnai-havasok visszacsatolásáig) Magyarország legmagasabb pontja volt – ma pedig Ukrajnáé.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.