rubicon

Vaskapu

Elárasztott múlt
13 perc olvasás

„Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.” Jókai Mór ír ilyen elragadtatással a Vaskapuról Aranyember című regényében. Az erre haladó utazó számára az óriási áttöréses szurdokvölgy máig lélegzetelállító látvány, ráadásul a története nem kevésbé izgalmas.

A Vaskapu kiemelt helyen áll a magyar közgondolkodásban. Nemcsak látványos panorámája, hanem elhelyezkedése is megmozgatja az emberek fantáziáját. Régtől fogva a Kárpát-medence határvidéke: a Déli-Kárpátok (annak is a legnyugatibb ré­sze, a Bánsági-hegyvidék) dél felé kanyarodva itt adja át a stafétát a balkanida hegyláncoknak, egészen pontosan a Szerb-érchegységnek. Ráadásul számos kultúra – csak a 19. század óta magyar, román, szerb, török, bolgár – hatásai keresztezték itt egymást. Még mielőtt azonban elmélyednénk a Vaskapu fordulatos és izgalmas történetében, érdemes pár szóval a földrajzi viszonyokat tisztázni.

Neptun alkotta… A Széchenyi-féle vontatóút építési munkálatai, melyek során 122 km hosszú utat vájtak a lenyűgöző, függőleges, mészkő sziklafalakba

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.