Városi higénia

A század első évtizedében a budapesti lakások több mint háromnegyedének nem volt fürdőszobája, s a víz is csak a lakások kétharmadába volt bevezetve. Az egyéni tisztálkodás külső feltételeinek megteremtése így elég nehézkesnek bizonyult. Nem véletlen, hogy a gazdagabb polgárok háztartásában a napi tisztálkodáshoz, a tiszta ruha biztosításához és a lakás üzemeltetéséhez nagy létszámú személyzetet, szobalányt, cselédet, mosónőt, vasalónőt, fűtőt vettek igénybe.

A tisztaság igénye a nők számára egyúttal a szépségigényét is jelentette. Hála a kozmetikumok állandó reklámozásának, a középosztály asszonyai körében nagy népszerűségnek örvendtek a különböző szépségápoló szerek: fogpor, hajfesték, szappan, krém, lemosószesz, arcfehérítő, szeplőkrém, púder, kézmosópor, brillantin stb. az arcbőrre, a vendégfog tisztítására és a száj bűzös lehelete ellen.

A fürdés azonban ekkor még nem került az emberek életének középpontjába. Bizony, a századforduló nőit nehéz volt rávenni a mosdások és fürdések gyakoribbá tételére. Egy korabeli kozmetikai könyv tanácsa szerint naponta kétszer kell mosdani, és egy héten egyszer fürdeni. Nem csoda, hiszen a fürdés előkészítése elég körülményes, s a kályhát is fel kell fűteni, hogy elegendő meleg víz legyen.

Ebben a korban terjedt el a középosztály hölgyei körében az a hiedelem, hogy a víz árt az arcbőrnek. Víz helyett uborkalét használtak, vagy egyszerűen az uborka lehámozott héjával tisztították arcukat.

Elterjedt szokás volt különböző fürdősók készítése. Ezek a felhasznált növények hatóanyagai szerint tisztasági, gyógyító, idegerősítő, szépítő, erősítő, bőrlágyító, bőrsimító hatásúak lehettek. Egy szépítő és bőrsimító fürdő receptje a következő adalékanyagokat tartalmazta: édesmandula, Emula Campana(?), fenyőtoboz, lenliszt, búzaliszt, zilizgyökér és színezék. A használati utasítás szerint „Mindezeket porrá törve, afféle szotyós masszát készítünk, melynek fele zacskóban a kád aljára tétetik, hogy ráüljünk, míg fennmaradt részét kis zacskókban osztjuk el, mely fürdés alatt a test kellő dörzsölésére használtatik. E kitűnő fürdő megszabadítja a testet minden hámló, pikkelyes résztől, a bőrt lággyá s illatossá teszi, elmulasztja a pattanásokat, durvaságokat, és az idegzetre, inakra erősítőleg hat.”