A reformkori országgyűlések működésének, azon belül is a vármegyék politikai szereplésének képe élénken él a mai köztudatban, ezzel szemben alig ismert a 18. századi diéták politika-, társadalom- és kultúrtörténete – annak ellenére, hogy a vármegyei követek reformkorból ismert politikai dominanciája a 18. századi diétákon alakult ki. Az alábbi írás ennek a 18. századtól megerősödő befolyású országgyűlési csoportnak a történetébe kíván betekintést nyújtani. Arra keressük a választ, hogy milyen volt a követek kiküldésének jogi háttere, hogyan történt a megválasztásuk, milyenek voltak politikai lehetőségeik a diétán. Eközben ismertetem a legújabb szakirodalom azon eredményeit, amelyek ennek a diétai csoportnak, illetve az általuk reprezentált jómódú birtokos nemességnek (bene possessionati) a politikai felemelkedésével foglalkoznak.
A kora újkori magyar rendi országgyűlésre nem elsősorban mai értelemben vett törvényhozó testületként, hanem a király és a rendek közötti kompromisszum kimunkálásának színtereként kell tekintenünk. A törvény (decretum) meghozatala jelezte a létrejött megbékélést, de a diétán (országgyűlésen) zajló legfontosabb dolgok mégsem kerültek be a törvénytárba. Ilyen alku tárgyát képező ügynek számított az adóösszeg, illetve az adóemelés mértéke vagy a rendi sérelmek és kívánalmak (gravamina et postulata) orvoslásának kérdése. Az adó és a sérelmek
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
