Várak és erődítmények a középkori Magyarországon

A hon­fog­la­lás­tól Mo­há­csig el­telt több mint 600 év alatt kü­lön­fé­le vá­rak és egyéb erő­dít­mé­nyek épül­tek a kö­zép­ko­ri Ma­gyaror­szág föld­jén. A biz­ton­sá­gi igé­nyek és ré­szint a rep­re­zen­tá­ció szem­pont­jai is meg­kö­ve­tel­ték, hogy a szo­ro­san vett vá­ra­kon kí­vül más ma­gán-, il­let­ve kö­zös­sé­gi tu­laj­do­nú he­lye­ket – temp­lo­mo­kat, ko­los­to­ro­kat, kas­té­lyo­kat és egész vá­ro­so­kat – is erő­dít­se­nek. Ami­kor az aláb­biak­ban vá­rak­ról be­szé­lünk, ak­kor a ré­gi Ma­gyaror­szág te­rü­le­té­nek vá­rait és más erő­dí­tett, vé­del­mi be­ren­de­zé­sek­kel, vár­fa­lak­kal, tor­nyok­kal vé­dett épít­mé­nyeit együt­te­sen ért­jük. A vá­rak kor­tól és föld­raj­zi hely­től füg­get­le­nül az egész vi­lá­gon vé­del­mi cé­lú épü­let­együt­te­sek. 

Per­sze az a ré­gi ro­man­ti­kus el­kép­ze­lés, ame­ly hős­tet­tek hely­szí­nei­ként és ki­zá­ró­lag ha­di épít­mé­nyek­ként ér­té­kel­te őket, már rég a múl­té. Épí­té­sük­nél a vé­de­lem szem­pont­jai el­sőd­le­ges­nek szá­mí­tot­tak, szem­ben a kas­té­lyok­kal, ahol a la­ká­lyos­ság él­ve­zett el­sőbb­sé­get. 

Ezt azon­ban gyak­ran a kortársak sem tud­ták szét­vá­lasz­ta­ni. Időn­ként a va­lós vé­del­mi kö­ve­tel­mé­nyek­nél fon­to­sab­bak vol­tak a presz­tízs­szem­pon­tok. A vár vagy akár az erő­dí­tett temp­lom tu­laj­do­no­sá­nak, utób­bi ese­té­ben kol­lek­tí­ven az adott te­le­pü­lés la­ko­sai­nak di­cső­sé­gét hir­det­te. Az írott tör­té­ne­ti for­rá­sok­ban sem ha­tá­rol­ha­tóak el éle­sen egy­más­tól a kü­lön­fé­le erő­dít­mény­tí­pu­sok. Pél­dául ugyanazt az épü­let­együt­test hol vár­nak, hol kas­tély­nak em­lí­tik. A vár­fa­lak­kal öve­zett temp­lo­mo­kat és ko­los­to­ro­kat is gyak­ran vár­nak vagy kas­tély­nak ne­vez­ték. Csak na­gyon mes­ter­kél­ten le­het kü­lön­vá­lasz­ta­ni a lé­nye­gé­ben azo­nos kor­ban és ha­son­ló igé­nyek kielé­gí­té­se cél­já­ból emelt erő­dít­mé­nye­ket. Eme sok­szí­nű­ség szem­lél­te­té­sé­re szol­gál­nak aláb­bi pél­dáink.