rubicon

Változások és kölcsönhatások 1848 tavaszán

17 perc olvasás

Szabad György szívesen alkalmazta előadásaiban a következő találó képet: Ha valaki az 1840-es években postakocsiba ült és valamelyik nagy nyugat-európai központtól kelet felé indult, azt tapasztalta, hogy egyre távolabb esnek egymástól a zsugorodó városok, egyre kisebbek, szegényesebbek a falusi házak, egyre rosszabbak az utak. De nemcsak a gazdaság, a városiasodás szempontjából osztályozhatjuk a korabeli Európa térségeit vagy országait. Anglia, Franciaország, Belgium például alkotmányosan kormányozott ország. Poroszországot vagy a Habsburg Birodalmat a „modern” bürokrácia segítségével, de abszolutisztikus eszközökkel irányítják (bár a Habsburgok dunai monarchiája maga is bonyolult képlet). Az orosz cár hatalma a keleti despotákéval vetekszik, hogy a gyorsan hanyatló török birodalom urát, a szultánt ne is említsük. A viszonylag kicsi kontinens, Európa tehát – akárcsak ma – igen változatos, sokszínű, s a nyelvi-vallási-kulturális sokféleségről még szó sem esett.

Európa, a Habsburg Birodalom és Magyarország

1848 fényl­ő évszám, a negyvennyolcasság fénylő­ hagyomány. Fénye a 20. század vége felé sem halványul. Ezernyolcszáznegyvennyolc tündökl­ő csillagának sugárzása Magyarországon máig változatlanul er­ős. Miért? A kérdést nem lehet a történelmi anyag pusztán kronológiai sorba vagy topográfiai síkba rendezésével megválaszolni. S ahogy nyilvánvaló, hogy a történelmet nem a tiszta ráció, az ész, de nem is csak a nyers érdek irányítja, úgy az is bizonyos, hogy a történelem tanulmányozása nemcsak gondolatokat, hanem érzelmeket is ébreszt.

Európai szabadságélmény

Európa – teljességében, földrajzi határai között értve – a 19. század első felére mégis egységes egész, a bonyolult gazdasági összefüggéseken, a kényes katonai-hatalmi egyensúlyon túl az eszmék áramlása, a politikai gondolkodás tartalma, a fölvetett kérdések és az azokra adott negatív vagy pozitív válaszok tekintetében is. Ne feledkezzünk meg róla: a felvilágosodás az első olyan európai gyökerű kulturális és eszmeáramlat, amely átlépi a latin kereszténység középkorban rögzült határait.

A felvilágosodás táplálta szabadságfogalom – más konstellációban szabadságélmény – elég általános ahhoz, hogy a lengyel nemesifjak és a francia barikádharcosok közösséget érezzenek egymással. (Már 1830-ban az ösztönzi a varsói katonai akadémia hallgatóit az orosz kormányzó, Konsztantyin nagyherceg palotájának megszállására, hogy olyan hír járja: az orosz hadsereg a Bourbon-királyt elűző Franciaország ellen készül.) Ez a szabadságélmény elég erős ahhoz, hogy a nagynémet nacionalistákat a magyar szabadságharc birtokos nemes és parasztkatonáival egy

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta