Választási rendszer és parlamentarizmus

1918. no­vem­ber 16-án – az őszi­ró­zsás for­ra­da­lom győ­zel­mét kö­ve­tően – a ma­gyar or­szág­gyű­lés kép­vi­se­lő­há­za ön­ma­gát felosz­lott­nak nyil­vá­ní­tot­ta, a fő­ren­di­ház pe­dig be­re­kesz­tet­te ta­nács­kozá­sait. Kö­zel más­fél éves szü­net után, csak 1920. feb­ruár 16-án, a nem­zet­gyű­lés ün­ne­pé­lyes meg­nyi­tá­sá­val nyí­lott is­mét le­he­tő­ség a par­la­men­tá­ris po­li­ti­zá­lás­hoz va­ló vissza­té­rés­re. A nem­zet­gyű­lés lét­re­jöt­tét megelő­ző par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok meg­tar­tá­sá­nak mód­ját dön­tően az 1919. no­vem­ber 17-én nap­vi­lá­got lá­tott, 5985. szá­mú mi­nisz­ter­el­nö­ki ren­de­let sza­bá­lyoz­ta. A ren­de­let tel­je­sen tit­kos­sá tet­te a sza­va­zást, és – ki­sebb meg­szo­rí­tá­sok­kal – vá­lasz­tó­jo­got biz­to­sí­tott min­den 24 éven felüli fér­fi és nő szá­má­ra. A re­form je­len­tős jog­ki­ter­jesz­tést je­len­tett, hi­szen az össz­la­kos­ság­nak – a dua­liz­mus ko­ri mintegy 6% he­lyett – im­már 40%-a ren­del­ke­zett vá­lasz­tó­jog­gal, ami jól il­lesz­ke­dett a ko­ra­be­li eu­ró­pai de­mok­ra­ti­zá­ló­dá­si fo­lya­mat­ba is.

A vá­lasz­tá­sok 1920. ja­nuár vé­gén le­zaj­lott el­ső sza­ka­sza két, ön­ma­gát el­len­for­ra­dal­mi­nak val­ló párt, a Ke­resz­tény Nem­ze­ti Egye­sü­lés Párt­ja és az Or­szá­gos Kis­gaz­da­párt el­söp­rő győ­zel­mét hoz­ták. Si­ke­rük rész­ben az ural­ko­dó köz­han­gu­lat­tal, rész­ben a vá­lasz­tá­si kam­pány so­rán a balol­da­li pár­to­kat hát­rány­ba ho­zó egyen­lőt­len ver­seny­hely­zet­tel ma­gya­ráz­ha­tó. Utób­bi­ra hi­vat­koz­va a szo­ciál­de­mok­ra­ta párt nem is in­dult el a vá­lasz­tá­so­kon.

A tör­vény­ho­zás leg­sür­gő­sebb feladat­ként az ál­la­mi élet to­váb­bi mű­kö­dé­sé­nek alap­jait ren­dez­te, egyér­tel­műen el­len­for­ra­dal­mi ala­pon. Az 1920. évi I. tc. ér­vény­te­le­ní­tet­te a Nép­köz­tár­sa­ság és a Ta­nács­köz­tár­sa­ság va­la­mennyi in­téz­ke­dé­sét, hoz­zá­té­ve, hogy a to­váb­biak­ban a főbb ha­tal­mi ágak mű­kö­dé­sét – újabb re­for­mo­kig – a dua­liz­mus ko­ri tör­vé­nyek sza­bá­lyoz­zák. Mindeb­ből lo­gi­ku­san kö­vet­kez­he­tett vol­na az 1918 előt­ti po­li­ti­kai be­ren­dez­ke­dés res­tau­rá­lá­sa, a nem­zet­gyű­lés kép­vi­se­lői kö­zött azon­ban éles el­len­tét ala­kult ki a te­kin­tet­ben, hogy a res­tau­rá­ció mi­lyen mér­ték­ben vál­lal­ha­tó. A le­gi­ti­mis­ták a