Urak, királyok

A Habsburg-dinasztia magyarországi berendezkedése a 16. század végére befejeződött, s ezzel lezárult a Habsburgok uralmának első szakasza. Míg e periódus elején az igazi politikai ellentétek a hatalomért versengő magyar urak különböző erőcsoportjai között jelentkeztek, az időszak végére már éles ellentétek feszültek a Habsburg királyok és a magyar társadalom hol szűkebb, hol szélesebb rétegei között. Ezekben az évtizedekben alakultak ki a lényegében az egész Habsburg korra jellemző kapcsolatok a dinasztia és magyar alattvalói között.

Ferdinánd lassan tanult bele a magyarországi uralkodásba. Kezdetben – annak ellenére, hogy voltaképpen ellenkirályként állították az ország élére Szapolyai Jánossal szemben – még kísérletet sem tett arra, hogy szívélyes viszonyt alakítson ki magyar alattvalóival. Sőt, ellenkezőleg, megválasztása után kimondottan fölényes gesztusokat engedett meg magának. Így például kitiltotta az urakat a budai vár vadasparkjából, és állni hagyta őket, amikor vele tárgyaltak. Azonban hamarosan rá kellett jönnie, hogy a Spanyolországban bevett szokások Közép-Európában sehol sem alkalmazhatók, a legkevésbé Magyarországon.

Valószínűleg ez a felismerés késztette arra, hogy változtasson uralkodói stílusán. Meglehet, hogy e téren felesége, Anna királyné – II. Jagelló Ulászló leánya – is hatással volt rá. Ő Prágában és Budán nevelkedett, apja halála után pedig fivére