A Seuso-kincs feltételezett lelőhelyéről, a megtalálását és kicsempészését övező, krimibe illő történetekről sokat hallani, és az ismert tárgyegyüttes tudományos leírása is rendelkezésre áll. De sem a tudósok, sem az újságírók nem foglalkoznak a páratlan kincslelet történeti hátterével, azzal, hogy ki lehetett Seuso, milyen társadalmi háttérből jött, és hogyan jutott egy ilyen páratlan étkészlet birtokába.
A Seusóról eddig semmilyen történeti adat nem került elő. A kincs lelőhelye szintén bizonytalan. De még azok sem állítják, hogy az ezüstkészlet Pannóniában készült volna, akik szerint a kincset a Polgárdi melletti Kőszárhegyen ásta ki az 1970-es évek végén Sümegh József. Ilyen magas művészi értékű ezüstkészleteket a 4. században csak Rómában készíthettek, tehát maga a kincs egyértelműen Rómához köthető. A 4. század végén Rómát pannon császárok uralták, akik pannóniai származású tisztségviselőkkel töltötték fel az Örök Város hivatalait és a birodalom katonai pozícióit. Seuso a neve alapján frank származású volt: a frankok a 4. század második felétől töltöttek be egyre magasabb funkciókat a római
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
