Turul

A tu­rul­ma­dár po­li­ti­kai ho­va­tar­to­zás­tól, szim­pá­tiá­tól füg­gően min­den­ki szá­má­ra más je­len­tés­sel, üze­net­tel bír­hat. Ez a szim­bó­lum fon­tos ré­sze a ma­gyar tör­té­ne­lem­nek és ha­gyo­mány­nak: fel­tűnt mon­dáink­ban, kö­zép­ko­ri cí­me­re­ken, ké­sőbb egy te­kin­té­lyes he­ral­di­kai szak­fo­lyó­irat cí­mét ad­ta, és mind a mai na­pig meg­ta­lál­ha­tó több nem­zet­biz­ton­sá­gi és ka­to­nai szer­ve­zet, tes­tü­let emb­lé­má­já­ban. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött a re­vi­zio­niz­mus egyik leg­fon­to­sabb jel­ké­pe, az ir­re­den­ta em­lék­mű­vek szin­te ál­lan­dó dí­sze lett. Ám Tu­rul név­vel ek­kor if­jú­sá­gi szer­ve­zet is ala­kult, ezért a szim­bó­lum más­sal is vissza­von­ha­tat­la­nul össze­for­rott: a ki­re­kesz­tő nu­me­rus clau­susszal, az an­ti­sze­mi­tiz­mus­sal és az egye­te­mi ve­re­ke­dé­sekkel.