rubicon

Túri Mihály kálváriája

15 évig ártatlanul bezárva
15 perc olvasás

Túri Mihály, a „kömpöci forradalmár” sorsa kiváló példája annak, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc vidéki eseményeiben szerepet vállaló, erkölcsileg elismert, népszerű, nagy ismeretséggel rendelkező „kisembereket" hogyan igyekezett a hatalom – ha időlegesen is – megbénítani a megtorlás folyamatában. A köz előtt elismert Túri Mihály befolyását azonban a koncepciós alapon meghozott börtönbüntetéssel sem tudták végleg megtörni, hiszen a rendszerváltást követően két ciklusban is polgármesterré választották Kömpöcön. A köztörvényesség vádja alól azonban nem sikerült felmenteni.

Túri Mihály földműves család – Túri Jenő és Barina Mária – gyermekeként a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsától 12 km-re található Kömpöcön született 1929. augusztus 29-én. Az általános iskolai éveket követően 1944 nyarától 1950 októberéig önálló földművesként dolgozott apja gazdaságában, amikor bevonult katonának. Az Államvédelmi Határőrséghez került, ahol 1951-ben elvették tőle a fegyvert, mivel édesapját „közellátást veszélyeztető bűncselekménye" miatt szabadságvesztéssel sújtották. A diktatúra elveivel való egyet nem értésének a gyékényesi katonai szolgálat alatt is hangot adott, ugyanis nem tudta elviselni a látványt, ahogyan a svábok kitelepítésekor „öreg embereket, fiatal anyákat kisgyerekeikkel bezsúfolták a vagonokba, s Hortobágyra telepítették őket”. Leszerelését követően Budapesten, a Vasútépítő Vállalatnál talált munkát, később hazatért Kömpöcre, ahol 1955. november 1-jén DISZ-titkárrá nevezték ki, majd tagjelöltje lett az MDP kömpöci pártszervezetének.  

Névjegy

Túri Mihály 1929–2003

Földműves. 1950 és 1953 között

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.