A 16–18. század háborús eseményei, az ezek nyomán fellépő járványok, a különböző típusú migrációk következtében gyökeresen megváltozott a Kárpát-medence etnikai térszerkezete. A népesség területi átrendeződése azonban a 18. század folyamán, békeidőben is folytatódott. Jelentős mértékű spontán és szervezett vándormozgalom bontakozott ki, melyben – a bevándorlók mellett – gyakorlatilag a Kárpát-medence minden nemzetisége részt vett. Célja elsősorban a kiüresedett déli országrészek benépesítése volt. Az etnikai térszerkezet változásának üteme csak a 18. század második felére csillapodott, így elmondhatjuk, hogy a század végére, a 19. század elejére létrejött és megszilárdult az az etnikai térszerkezet, amely egészen az 1918–20-as államhatalom-változásokig meghatározó volt.
Miután a 18. század végére a magyar lakosság részesedése a történelmi Magyarország össznépességéből elérte a minimumát (kb. 35-37%), a 19. század folyamán a magyar etnikum számottevően növelni tudta arányát. Mi alapozta meg ezt a növekedést?
1. Nem állíthatjuk, hogy kiemelkedő természetes szaporodása, hiszen erről az időszakról is elmondható, hogy a természetes szaporodásnak elsősorban a regionális, kistérségi és nem az etnikai csoportok szerinti különbségei számottevők. Ennek ellenére a század folyamán a magyar lakosság természetes szaporodása valószínűleg nagyobb
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
