Townson térképe

Robert Townson 1797-ben megjelent könyvének mellékleteként egy országtérképet is publikált. A földtudományi szakirodalom hagyományosan ezt tekinti a hazánkról készült első geológiai térképnek. Ez annyiban igaz, hogy – sok más mellett – földtani észleléseket is bemutat. Mindazon­által az ország területének csak kisebb részéről, gyakorlatilag Townson 1793-as utazásának vonala környékéről tartalmaz ilyen jellegű – részben pontos – információkat. A vulkáni hegységeket viszonylag megbízhatóan jelöli meg: Visegrádi-hegység, Cserhát–Mátra, Eperjes–Tokaji hegylánc, Zólyom–Besztercebánya térsége; de határaik megvonása mai ismereteink szerint már pontatlan. A többi geológiai képződmény besorolása ennél bizonytalanabb.

Townson ugyanakkor észleléseit egy, az adott korban igen részletesnek számító alaptérképen rögzítette, amely nyilvánvalóan nem saját munkája. Könyvében említi is, hogy e térkép Kora­binszky János Mátyás műve, s a 18. század végének legjobb Magyarország-ábrázolásának tekinthető. Érdekesség, hogy míg Korabinszky térképén nincs fokhálózat, Townson ezt feltünteti; a hosszúsági fokokat egyenesen Londontól mérve, ami hazánk térképészetében szintén nóvum. Az eredeti térképen a magyar mellett szereplő német neveket szisztematikusan angolra írja át, így lesznek a „Wirtshaus”-okból „Inn”-ek, és a németül Platten Seenek írt Balatont angolul Platte Lake-ként feliratozza.

A történelmi érdeklődésű olvasó számára azonban még egy meglepetést rejt a Townson-térkép. Miközben a kőzetek besorolását csak a terület egy kis részén mutatja be, majdnem az egész Kárpát-medence néprajzi-anyanyelvi megoszlását ábrázol­ja – szintén Korabinszky adatai alapján, a