Totális rendszerek

A 20. szá­zad a to­tá­lis dik­ta­tú­rák lét­re­jöt­té­nek és bu­ká­sá­nak év­szá­za­da volt Eu­ró­pá­ban. A szá­zad „ős­ka­taszt­ró­fá­já­ból”, az el­ső vi­lág­há­bo­rú­ból ki­nö­vő és ha­ta­lom­ra ju­tó ideo­ló­giák – a bol­se­viz­mus (1917), a fa­siz­mus (1922) és a nem­ze­ti­szo­cia­liz­mus (1933) – a vi­lág­tör­té­ne­lem leg­na­gyobb em­ber­ál­do­za­tá­val já­ró má­so­dik vi­lág­há­bo­rú­ba so­dor­ták a né­pe­ket. Kö­zü­lük a fa­siz­mus és a nem­ze­ti­szo­cia­liz­mus 1945-ben el­bu­kott, de a szov­jet rend­szer Eu­ró­pá­ban 1991-ig tar­tot­ta ma­gát. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú nyo­mán a Szov­jetunió Kö­zép- és Ke­let-Eu­ró­pá­ban an­nek­tált 475 300 km2-nyi te­rü­le­tet 24 mil­lió la­kos­sal; ké­sőbb el­lenőr­zé­se alá vont 991 700 km2-t 90,2 mil­lió la­kos­sal, vé­gül fél év­szá­zad­ra ki­ter­jesz­tet­te rend­sze­rét ezek­re az or­szá­gok­ra is.

Né­metor­szág­ban a to­ta­li­ta­riz­mus fo­gal­má­ról kü­lö­nö­sen éles vi­ta folyt. Mindez ért­he­tő, hi­szen em­be­ri­ség el­le­ni bűn­tet­tei­vel a nem­ze­ti­szo­cia­liz­mus a vi­ta köz­pon­ti té­má­ját al­kot­ta. Egye­sek sze­mé­ben a Har­ma­dik Bi­ro­da­lom a to­tá­lis ural­mi rend­szer pro­to­tí­pu­sa volt, amely­nek tet­tei sa­já­to­sak az em­be­ri­ség tör­té­ne­té­ben, s min­den össze­ha­son­lí­tás csak a ná­ci rend­szer vi­szony­la­gos­sá­gá­hoz ve­zet­ne. Má­sok vi­szont azt hang­sú­lyoz­zák, hogy Né­metor­szág nem­csak a jobb­ol­da­li to­ta­li­ta­riz­mus min­ta­pél­dá­ja, ha­nem az NDK-ban a Szov­jetunió­tól negy­ven évig füg­gő Né­met Szo­cia­lis­ta Egy­ség­párt ré­vén egyút­tal a balol­da­li to­ta­li­ta­riz­mus mar­káns meg­je­le­ní­tő­je is.