Paul Ricœur francia filozófus szerint a történelem nem lemez, amit le kell játszani. Világos, hogy nincsenek eleve elrendelt események, és visszatekintve gyakran látszik, hogy melyek azok a pontok, ahol a történelem más fordulatot vehetett volna.
Hét évtizeddel a kommunista hatalomátvétel után joggal merül fel a kérdés, hogy történhetett volna-e másként.
Elkerülhető volt-e a sztálinista politikai rendszer bevezetése, illetve ezzel szoros összefüggésben a szuverenitás elvesztésével járó betagozódás a Szovjetunió kelet-európai érdekszférájába?
Mielőtt megpróbálunk válaszolni erre a magyar, illetve a közép-kelet-európai történelem sorsdöntő kérdésére, fontos megvizsgálnunk, hogy pontosan mit is jelentett a szovjet zónába történő betagozódás, azaz a szovjet dominancia. Röviden, a Vörös Hadsereg által elfoglalt területek, Churchill szavaival a „Stettintől Triesztig” terjedő térség – amelybe beletartozott Kelet-Berlin, Prága, Budapest, Bukarest és Szófia is – a szovjet politikai, gazdasági és katonai erőtér része lett. A sztálinista berendezkedésű államok birodalmi szolgáltatásokat teljesítettek a Szovjetunió számára, Moszkva kiterjesztette hatalmát a kontinens közepéig.
Kettéosztott világA szovjet katonai megszállás terheit szinte teljes egészében a névlegesen független, ám
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
