rubicon

Tokaj-Hegyalja középkora

13 perc olvasás

Mind a mai napig erősen tartja magát az a nézet, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék az 1526. évi mohácsi csatavesztést követően indult rohamos fejlődésnek, és vált a történelmi Magyarország első számú bortermő helyévé. Ez a megállapítás többé-kevésbé ugyan megállja a helyét, azonban az utóbbi esztendők kutatásai ezt a nézetet igencsak árnyalják. Ezért rövid írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk a mai Tokaj-hegyaljai borvidék fejlődését a mohácsi vészt megelőző évszázadokban. Ezen túlmenően összefoglaljuk, hogy milyen folyamatok vezettek a középkorban a mai Tokaj-Hegyalja felemelkedéséhez, illetve arra is választ keresünk, hogy a mohácsi vészt megelőzően milyen helyet foglalt el a borvidék a történelmi Magyarországon.

Mindenekelőtt röviden tisztázni kell, hogy a középkorra vonatkozóan alkalmazhatjuk-e a Tokaj-Hegyalja kifejezést, mivel csupán a 17. században (1622, 1638) használták ténylegesen. A középkor folyamán létezett a történelmi Zemplén vármegye területén Hegyalja mint földrajzi fogalom, jóllehet ebben az időszakban még nem konkrétan magát a borvidéket jelölte. Sőt a 14. század közepén ismerünk egy Hegyalja (Hegalya, Hegalia, Helyalia írott formákban) nevű birtokot is, ugyancsak Zemplén vármegyében, a mai Szlovákia területén, a Ronyva-folyó völgyében. A birtok Sátoraljaújhely városától északra feküdt, s ez az elnevezés továbbterjedt a környező vidékre is. Azonban az akkori Hegyalja elnevezés inkább mai Hegyközre vonatkozott. Így a borvidékre még nem tanácsos használni e földrajzi nevet.

A borvidék kialakulása

A borvidék kialakulásának folyamata a Honfoglalást követően indult meg, habár régészeti adatok utalnak arra, hogy a népvándorlás idején is létezett szőlő- és borkultúra. Sőt a honfoglaló magyarság a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.