Tisza István

Tisza István 1861. április 22-én született Budapesten. Édesapja, Tisza Kálmán a kialakuló új rendszer mérsékelt ellenzékeként játszott fontos szerepet. Ő a tiszántúli református dzsentri markáns képviselőjeként elvben elfogadta ugyan az osztrák–magyar kiegyezés szükségességét, mégis meg kívánta szüntetni az 1867-ben létrejött közös intézményeket, a közös minisztériumokat és a közös hadsereget. Ferenc József osztrák császár és magyar király nem volt hajlandó e követelés teljesítésére, hiszen az teljesen aláásta volna a dualista rendszert. Tisza Kálmán és a mögötte álló ún. Balközép Párt álláspontja tarthatatlan volt, hiszen a nagyhatalmi háttér feladása – amelyet az Ausztriával kötött szövetség volt hivatott biztosítani – Magyarországot idővel a már élesedő nemzetközi viszályok és a cári Oroszország által támogatott pánszláv törekvések áldozatává tehette volna. Hiábavaló lenne annak tárgyalása, hogy mennyire volt reális ez a veszély; a lényeg az, hogy annak tűnt a korabeli magyar politikusok zömének szemében, akik nem bíztak a szláv és román nemzeti kisebbségek Magyarország iránti lojalitásában.

Ezek a tényezők voltak a fő okai annak, hogy 1875-ben Tisza Kálmán feladta eredeti álláspontját, és véghezvitte pártjának és a ’67-es Deák-pártnak a fúzióját. Az osztrák–magyar kiegyezés új keletű bajnoka miniszterelnökként vette át az ország kormányzását az új Szabadelvű Párt élén. Tisza István – mint 1876-ban írott egyik leveléből kitűnik, teljes mértékben egyetértett édesapjával. Tizenöt éves korát meghazudtoló érettséggel írta: „Sokkal jobban szeretném, ha Magyarország mint különálló alkotmányos királyság, lemondva minden nagyhatalmi pretenziókról, saját érdekeinek kielégítésén dolgozhatnék, de a jelen nemzetközi viszonyok közt mindenkinek be kell azt látnia, hogy a magyar nemzet a szlavizmussal szemben csak mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik fele tarthatja fenn magát.” Ez a levél már tartalmazza Tisza István politikai hitvallásának lényegét.

E levél írásakor – debreceni kollégiumi évekkel a háta mögött – már joghallgató volt a pesti egyetemen, majd Berlinben és Heidelbergben tanult, elsősorban jogot és politikai gazdaságtant. Már ekkor tanújelét adta komolyságának, amelytől minden frivolitás távol állt. Húszéves korában doktorátust szerzett a pesti egyetemen a politikai tudományok terén. Utána, mint minden egyetemet végzett fiatalember, Tisza is egyéves katonai szolgálatot teljesített, s egy honvéd huszárezrednél kiélhette lovaglás iránti szenvedélyét. 1882-ben, Bihar