rubicon

Tévhitek a 16–17. századi magyar történelemről

9 perc olvasás

A kö­zép­ko­ri ma­gyar ál­lam te­rü­le­te egy­ko­ri fő­vá­ro­sa, Bu­da 1541. évi tö­rök el­fog­la­lá­sát kö­ve­tően tar­tó­san há­rom rész­re sza­kadt: egy­részt a kö­zép-­eu­ró­pai Habs­burg Mo­nar­chiá­hoz csat­la­ko­zó, kif­li ala­kú­vá fo­gyat­ko­zó Ma­gyar Ki­rály­ság­ra, más­részt az Osz­mán Bi­ro­da­lom ré­szét al­ko­tó tö­rök hó­dolt­ság­ra, har­mad­részt az 1570-es évek­re kiala­ku­ló, tö­rök va­zal­lus Er­dé­lyi Fe­je­de­lem­ség­re. Bár a há­rom egy­ko­ri or­szág­részt vég­vá­rak és ha­tár­vá­mok egész so­ra vá­lasz­tot­ta el egy­más­tól, a ma­gyar tör­té­ne­ti köz­gon­dol­ko­dás a há­rom ál­lam­hoz tar­to­zást mind a mai na­pig ne­he­zen fo­gad­ja el. Emiatt ele­ve­nen él­nek olyan tév­hi­tek, hogy a 16–17. szá­zad­ban Ma­gyaror­szág meg­ma­radt ön­ál­ló ál­lam­ként, és pusz­tán ideig­le­ne­sen ta­go­ló­dott ún. ki­rá­lyi, szul­tá­ni és fe­je­del­mi rész­re. Sőt, egyes el­kép­ze­lé­sek sze­rint Ma­gyaror­szá­got füg­get­len­sé­gé­től egye­ne­sen sa­ját ki­rá­lyai, a Habs­burg u­ral­ko­dók akar­ták meg­fosz­ta­ni, ezért kel­lett pél­dául azt Bocs­kai Ist­ván­nak sza­bad­ság­har­cá­val meg­vé­del­mez­nie. A Habs­bur­gok­nak az or­szág csu­pán tö­rök­el­le­nes üt­kö­ző­ál­lam­ként és gyar­mat­ként szol­gált, hogy fel­tar­tóz­tas­sa az osz­mán tá­ma­dá­so­kat, ma­gyar­gyű­lö­le­tük pe­dig olyan erős volt, hogy még a Szent Ko­ro­nát is több­ször ma­guk­hoz ra­gad­ták, sőt azt át is ala­kí­tot­ták. Mennyi­re fe­lel­nek meg ezek a 19–20. szá­zad­ban kiala­kult né­ze­tek az el­múlt év­ti­ze­dek új tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sai­nak?

Va­ló­ban

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.