Teller Ede, az igazi dr. Strangelove

Alig je­lent meg Teller Ede élet­raj­za, az an­gol és ame­ri­kai la­pok máris bon­col­gat­ni kezd­ték az atom­tu­dós hi­deg­há­bo­rú­ban ját­szott sze­re­pét és fe­le­lős­sé­gét a nuk­leá­ris fegy­ver­ke­zé­si ver­seny­ben. A könyv­ben a tu­dós egyik volt ba­rát­ja egye­ne­sen azt ál­lít­ja: jobb lett vol­na a vi­lág Teller nél­kül. Pe­ter Goodchild köny­vét a brit Guar­dian re­cen­zió­ja alap­ján mu­tat­juk be. 

A könyv a tu­dós mun­kás­sá­gát nem csak tu­do­má­nyos, ha­nem po­li­ti­kai kör­nye­zet­ben is vizs­gál­ja – s tel­jes jog­gal. Hi­szen az Egye­sült Ál­la­mok mos­ta­ni kö­zel-ke­le­ti sze­rep­vál­la­lá­sa új­ra fel­ve­ti azo­kat az em­be­ri jo­gok­ról, a beavat­ko­zás jo­gá­ról és a fegy­ve­res fö­lény­ről szó­ló kér­dé­se­ket, ame­lyek Ame­ri­ká­ban már a hi­deg­há­bo­rú ide­jén éle­sen megosz­tot­ták nem­csak a tu­do­má­nyos eli­tet, ha­nem a tár­sa­da­lom szé­le­sebb ré­te­geit is. 

Pe­ter Goodchild an­gol ké­mi­kus, Oppen­heimer egy­ko­ri biog­rá­fu­sa ezút­tal Teller Edé­ről írt köny­vet. Tel­ler­ről, akit sok más „hí­res ma­gyar­ral” el­len­tét­ben csakugyan igen jól is­mer­nek szer­te a vi­lá­gon – hi­szen az atom­tu­dós­nak ha­tal­mas be­fo­lyá­sa volt az el­múlt év­ti­ze­dek ame­ri­kai (kü­lö­nö­sen kon­zer­va­tív, re­pub­li­ká­nus) vé­del­mi po­li­ti­ká­já­ra. Goodchild egye­ne­sen Darth Va­der­hez ha­son­lít­ja Tel­lert, köny­vé­nek pe­dig  ezt a cí­met ad­ta: Teller Ede, az iga­zi dr. Strangelove – utal­va Stan­ley Ku­brick film­jé­nek őrült, vi­lág­ura­lom­ra tö­rő, me­ga­lo­má­niás tu­dó­sá­ra. 

Dwight Ei­sen­ho­wer, az Egye­sült Ál­la­mok hi­deg­há­bo­rús el­nö­ke két em­ber­től kü­lö­nö­sen tar­tott – kez­di írá­sát a Guar­dian. „Óva­kod­ja­tok Wer­ner von Braun­tól és Teller Edé­től” – in­tet­te mun­ka­tár­sait. Az előb­bi – a volt ná­ci tu­dós, a V2-e­sek al­ko­tó­ja – az ame­ri­kai űr­prog­ram­ban kö­tött ki, és tá­vol ma­radt a fegy­ver­ke­zé­si haj­szá­tól. Teller vi­szont a kö­vet­ke­ző ki­lenc el­nök alatt is vé­le­ményt nyil­vá­ní­tott vé­del­mi kér­dé­sek­ben. A Guar­dian sze­rint „Ame­ri­ka és az egész vi­lág máig