Teleki társasága

Teleki Pál baráti és ismeretségi köre számos változáson ment át élete hat évtizede során – mint bárkinek. Gyermek- és ifjúkorában elsősorban vele egykorú fiatal arisztokratákkal állt kapcsolatban: Wenckheimekkel, Esterházyakkal, néhány rokon Telekivel (első játszótársaival: Jenővel és Edinával), a két fiatal Pallavicinivel (Györggyel és Edinával), s közeli ismerősei közé számított Károlyi Mihály. Vele 1919 után megszakadt a kapcsolata, a legitimistává lett Pallavicini Györggyel, s közös barátjukkal, Sigray Antallal a királypuccsok, illetve a frankhamisítás után romlott meg a viszonya jó időre. Meglepő azonban, hogy a család grófi ágából származó Esterházy Móriccal haláláig jó viszonyban maradt, miniszterelnökként 1939-ben még annak is megtalálta a módját, hogy a konzervatív-liberálisoktól alaposan megtisztított kormánypárt képviselői közé bejuttassa a Magyar Élet Pártja Zala megyei lajstromáról.

Bár nem szerzett szakirányú végzettséget, s ez élete végéig gyötörte, Teleki tartós kapcsolatokat alakított ki a magyar földrajztudomány köreiben: mestere Lóczy Lajos lett, s haláláig tartó, változó intenzitású kapcsolat kötötte Cholnoky Jenőhöz. Későbbi földrajzos ismeretségei már inkább tőle függő vagy nála fiatalabb emberekkel alakultak ki: Fodor Ferenccel, az adjunktusával, Kádár Lászlóval és Koch Ferenccel, akik tanársegédeiként dolgoztak. 

Első miniszterelnöksége alatti személyes kapcsolatairól elég keveset tudunk. Bizonyos, hogy időnként konzultált Bethlen Istvánnal, támaszkodott az 1921 januárjától külügyminiszter Gratz Gusztáv szakértelmére, és – legalábbis kezdetben – bírta Horthy Miklós bizalmát is, akivel vélhetően 1919 nyarán ismerkedett meg Szegeden. Ekkor bukkannak fel azok a politikusok-szakemberek is, akiket Teleki emelt ki: mint például Bencs Zoltán szociálpolitikai szakember, Kovács Alajos statisztikus és mások.

A két világháború között az elitképzés kitüntetett helyein (Eötvös Collegium, közgazdasági kar és bizonyos értelemben a cserkészet) tevékenykedő Telekinek voltak hűséges famulusai: közéjük tartozott a mindhárom helyen feltűnő Fodor Ferenc, a határon túli magyarok illegális segélyezését végző szervezetben helyetteseként működő Papp Antal, aki nemsokára a cserkészetben is felbukkant, vagy éppen Rónai András, aki tanítványából lett egyik legközelebbi munkatársa, az Államtudományi Intézet vezetője. 

Teleki később is szívesen merített az ekkoriban kialakított ismeretségeiből, így amikor a második miniszterelnöksége alatt káderfrissítésre volt szüksége, cserkésztisztektől a frankhamisítás résztvevőin