A modern kori magyar történelem a rendszeres megszakítottság és folytonos fragmentáltság benyomását kelti. Ilyennek hat a Horthy-kornak nevezett negyedszázad is, melyet két háború határol s eltérő politikai berendezkedések előznek meg és követnek. A fő kérdés ezúttal így szól: vajon a társadalom fejlődése terén is hasonló diszkontinuitás szabja meg a dolgok akkori rendjét? Ezt erősen kétlem. Persze tény, hogy Trianon után vagyunk, ennek folytán értelemszerűen súlyos strukturális változások is bekövetkeztek. A népességszám és a területi kiterjedés drasztikus csökkenése önmagában is a társadalmi feltételek döntő átalakulását sejteti. Ehhez számos egyéb strukturális adottság módosulása társul még, mint amilyen az ország lakosságának etnikai és felekezeti homogenizálódása, ami több mint nyilvánvaló. Ehhez járul továbbá, hogy az új, a trianoni Magyarország népességének nagyjából öt százalékát kitevő menekültstátuszú népesség nem csekély szociális probléma elé állította a Bethlen-rendszert és a későbbi kormányokat egyaránt. Fel kell tenni ezek után a kérdést: milyen egyéb, alapvető vagy annak tetsző strukturális változásokkal jártak az új trianoni határok?
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.