Szinyei Merse Jenő és a Kállay-kormány kultúrpolitikája

A revíziós törekvések részbeni sikerei következtében Magyarország területe 1938 novembere és 1941 áprilisa között 90%-kal, lakosságának lélekszáma pedig 70%-kal gyarapodott. Az 1939 szeptemberétől több mint másfél esztendőn át a fegyveres semlegesség elvét követő állam 1941 júniusában a Német Birodalom oldalán bekapcsolódott a második világháborúba. E két meghatározó – és egymással összefüggő – tényező nemcsak a nagypolitikában, de a kultúrpolitika alakításában is fontos, mégsem alapvető módosításokat eredményezett. Magyarország ugyanis ismét soknemzetiségű országgá vált, a háborúban való részvétel pedig – legalábbis elvileg – a kultúrpolitika addigi szerepét gyengítette.

A két világháború között az egyik legsikeresebb magyar szakpolitikai ágazatot két kiemelkedő személyiség, Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint irányította. Mindketten kilenc esztendőn át töltötték be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet, így koncepciójuk és tevékenységük az egész korszakra rányomta bélyegét. A Kállay-kormány 1942. március 9-i megalakulása azonban nemcsak a nagypolitikában, de a kultúrpolitikában is éreztette a hatását.