rubicon

Szinyei Merse Jenő és a Kállay-kormány kultúrpolitikája

14 perc olvasás

A revíziós törekvések részbeni sikerei következtében Magyarország területe 1938 novembere és 1941 áprilisa között 90%-kal, lakosságának lélekszáma pedig 70%-kal gyarapodott. Az 1939 szeptemberétől több mint másfél esztendőn át a fegyveres semlegesség elvét követő állam 1941 júniusában a Német Birodalom oldalán bekapcsolódott a második világháborúba. E két meghatározó – és egymással összefüggő – tényező nemcsak a nagypolitikában, de a kultúrpolitika alakításában is fontos, mégsem alapvető módosításokat eredményezett. Magyarország ugyanis ismét soknemzetiségű országgá vált, a háborúban való részvétel pedig – legalábbis elvileg – a kultúrpolitika addigi szerepét gyengítette.

A két világháború között az egyik legsikeresebb magyar szakpolitikai ágazatot két kiemelkedő személyiség, Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint irányította. Mindketten kilenc esztendőn át töltötték be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet, így koncepciójuk és tevékenységük az egész korszakra rányomta bélyegét. A Kállay-kormány 1942. március 9-i megalakulása azonban nemcsak a nagypolitikában, de a kultúrpolitikában is éreztette a hatását.

 

Szinyei Merse Jenő, a Kállay-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1942. július 3. - 1994. március 22.)

Mivel a világháború kellős közepén kockázatos lett volna a gyors átalakítás, s a kormányfő kül- és belpolitikai mozgástere is rendkívül szűk volt, Kállay változtatás

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.