rubicon

Szigethy Attila

„Két pogány közt egy hazáért"
22 perc olvasás

Szigethy Attilát 1956 legkiválóbb és legnagyobb hatású vidéki politikusaként tarthatjuk számon. 1956-ig vezető útja azt mutatja, hogy egyszerre maradhatott népszerű az emberek körében, és lehetett a megyei tanács egyik vezetője, valamint a Nemzeti Parasztpárt tagjaként országgyűlési képviselő. 1956. október 23. és november 4. között belépett a hatalmi vákuumba, okosan egyensúlyozott az „utca” és a „hatalom” között, felismerte a nyilvánosság erejét, és Győrből is hatást tudott gyakorolni az országos politikára. November 4. után részt vett utóvédharcokban – a munkástanácsok és a forradalomhű sajtó támogatásától országos hatósugarú tervekig –, próbálta menteni, ami menthető. Mindezek segítségével élesebben rajzolódhat ki a Dunántúli Nemzeti Tanács vezetőjének arcéle, a mindig a helyes és járható, de valamiféle harmadik utat kereső politikai munkássága.

 

Szigethy Attila 1912-ben született Kapuváron. A ’30-as évek óta állt kapcsolatban a népi mozgalommal, 1939-ben lett a Nemzeti Parasztpárt tagja, 1943-ban a szárszói konferencia résztvevője volt. Az 1945-ös változás után az NPP kapuvári, majd Sopron megyei szervezetének titkára, később elnöke lett. 1947-ben a párt Győr megyei képviselőjeként jutott az országgyűlésbe, funkcióját 1957-ig megtartotta. 1950 és 1956 között a Győr-Sopron Megyei Tanácsban dolgozott, 1954-ig elnökhelyettesként. Az év novemberében egyértelmű háttérbe szorításként élhette meg a végrehajtó bizottságból való kiszorulását.

Az ügynökjelentések Szigethy-képe

Szigethy egyértelműen

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.