Szepes

Szepest – ellentétben a bizonyosan erdőuradalomból kifejlődő megyékkel – egyetlen ismert forrásunk sem említi királyi „birtokként”. A legközelebb ehhez az Anonymus által használt „Szepeserdő” kifejezés áll, csakhogy a Névtelen a Mátrát is így nevezi meg, s a Mátrában nem jött létre a zólyomihoz vagy a beregihez hasonló erdőuradalom. A szepesi terület élén álló személyt rendre ispánként emlegetik forrásaink, ellenben egyszer sem nevezik „gondnoknak”, miként az erdőuradalmak elöljáróit. Ráadásul előfordul – a 13. század végén többször is –, hogy a szepesi ispán várispánként kerül elénk az oklevelekben. Mindezek a jelenségek azt a vélekedést látszanak inkább támogatni, hogy Szepes királyi vármegye volt.

Ez az elgondolás értelemszerűen vonja maga után, hogy szepesi várispánságnak is lennie kellett. Ennek legfontosabb kelléke, a szepesi vár minden­esetre nem hiányzik: első ízben 1249-ben említik, építése azonban – régészeti érvek alapján – a 12. század utolsó negyedére keltezhető. Az viszont már elgondolkodtató, hogy szinte teljesen hiányoznak azok az adatok, amelyek a vár mint központ körül kialakított várispánság létét bizonyíthatnák. Nem