Szent-Györgyi Albert ősei

A Szentgyör­gyi csa­lád Szentgyörgyi Imre (1784-1862) udvari tanácsos. Waldmüller Ferdinand Georg festménye

Szent-Györ­gyi Al­bert apai csa­lád­ja – mind­két ágon – er­dé­lyi kis­ne­me­si, szé­kely­föl­di ere­de­tű. A Szentgyör­gyi csa­lád elő­ne­ve nagy­rá­pól­ti – a név­adó fa­lu egy alig fél­száz lel­ket szám­lá­ló ka­to­li­kus fa­lucs­ka. A csa­lá­di le­gen­da sze­rint a Szen­tgyör­gyi csa­lád­ ré­geb­ben ado­má­nyo­zott ne­me­si ok­le­ve­lét 1836-ban V. Fer­di­nánd megerő­sí­tet­te. A Szent­­­györ­gyiek Szent­györ­gyi Sá­muel ka­lo­ta­sze­gi re­for­má­tus pré­di­ká­to­rig tud­ják vissza­ve­zet­ni a csa­lád­fá­ju­kat, aki 1608-ban ka­pott ne­mes­sé­get Bá­tho­ry Gá­bor er­dé­lyi fe­je­de­lem­től. 

A csa­lád te­kin­té­lyét Szentgyör­gyi Im­re (1784–1862) ud­va­ri ta­ná­csos, or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő – Szent-Györ­gyi Al­bert déd­ap­ja – ala­poz­ta meg, aki kér­te a ne­mes­ség iga­zo­lá­sát. Szentgyör­gyi Im­re hosszú ideig volt tag­ja a re­for­mor­szággyű­lé­sek­nek és an­nak a kép­vi­se­lői kül­dött­ség­nek, amely 1848 áp­ri­li­sá­ban Bu­dán meg­te­kin­tet­te a ma­gyar ko­ro­nát. Er­re azért volt szük­ség, hogy meg­cá­fol­ják azt a rém­hírt, mely sze­rint a Habs­bur­gok tit­kon Bu­dá­ról Bécs­be szál­lí­tot­ták a ma­gyar ko­ro­ná­zá­si ék­sze­re­ket. Szentgyör­gyi Im­re 1849 áp­ri­li­sá­ban