Szent-Györgyi Albert

Szent-Györ­gyi Al­bert apai ősei, de ap­ja és fi­vé­rei is egy­beír­ták csa­lá­di ne­vü­ket. A ké­sőb­bi No­bel-dí­jas tu­dós 1893. no­vem­ber 5-i meg­ke­resz­te­lé­sét iga­zo­ló anya­köny­vi ki­vo­na­tán a bu­da­pes­ti Kál­vin té­ri re­for­má­tus egy­ház­kö­zös­ség lel­ké­szi hi­va­ta­lá­ban is a Szentgyörgyi csa­lád­név sze­re­pel. Sőt Szent-Györ­gyi Al­bert el­ső, még me­di­kus­ként írt dol­go­za­ta is Szentgyörgyi né­ven je­lent meg. En­nek azért van je­len­tő­sé­ge, mert a család­­tör­té­né­szek sze­rint a Szent-Györ­gyi csa­lád fel­vidéki, a Szentgyörgyi vi­szont er­dé­lyi ere­de­tű. A No­bel-dí­jas tu­dós apai ősei Er­dély­ből szár­maz­tak. Csa­lá­di ne­vé­nek meg­vál­toz­ta­tá­sa­kor Szent-Györ­gyi Albert er­re nem volt te­kin­tet­tel, és a belügy­mi­nisz­té­riu­mi döntés alap­ján 1937-től a Szent-Györ­gyi csa­lád­ne­vet hasz­nál­ta.