A nemzetközi közösség 2006-ban vezetett be először szigorú büntetőintézkedés-csomagot a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben, válaszul az ország első nukleáris próbarobbantására. Az azóta eltelt időszakban a szankciók újabb és újabb elemekkel egészültek ki, amelyek következtében a KNDK Nemzetvédelmi Bizottsága 2016-ban már a „blokád alá vont Leningrádhoz” hasonlította országát. Felmerül a kérdés, hogy a büntetőintézkedések mennyire befolyásolják a rezsim vezetését, miközben az ország két nagyhatalmi patrónussal is rendelkezik, amelyek lojálisak Észak-Korea iránt.
A koreai királyság már a 17. század közepétől tudatosan elszigetelte önmagát a külvilágtól, aminek következtében Nyugat-Európában az országot „remetekirályságként” kezdték emlegetni. Az elzárkózásnak a gyarmatosító nagyhatalmak megjelenése vetett véget a 19. század második felében. Az első „egyenlőtlen szerződést” aláírató hatalom az önmagát gyorsan és sikeresen modernizáló Japán volt, de rövidesen hasonló szerződéseket kötöttek a koreai udvarral a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok is.
Történelmi visszatekintés Kim Ir Szen üdvözli a koreai népet a japán uralom lerázása után, 1945. október 14-én. Falkép a phenjani forradalmi emlékhelyenA 19–20. század fordulóján az amerikaiak több beruházást is végrehajtottak az önálló államiságának végóráit élő Koreai-félszigeten, amely 1905-ben Japán protektorátusa, majd pedig 1910-ben gyarmata lett. Az amerikai beruházások egyikét
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
