Szekfű Gyula Rákóczi-képe

Szekfű Gyu­la az egyik leg­na­gyobb ter­je­del­mű – és ta­lán a leg­vi­ta­tot­tabb – ma­gyar tör­té­net­írói élet­mű­vet hagy­ta az utó­kor­ra. Már éle­té­ben megosz­tot­ta azo­kat, akik kap­cso­lat­ba ke­rül­tek ve­le, il­let­ve mun­kái­val. Vol­tak, akik a min­den­ko­ri ha­ta­lom iga­zo­ló­já­nak, a ma­gyaror­szá­gi né­met ki­sebb­ség ösz­tö­nös lo­ja­li­tá­sát ki­fe­je­ző ideo­ló­gus­nak tar­tot­ták, de vol­tak olya­nok is, akik egy­sze­rűen reak­ciós­nak, habs­bur­gi­á­nus­nak, megal­ku­vó­nak és ma­chia­vel­lis­tá­nak bé­lye­gez­ték. Má­sok a ro­man­ti­kus na­cio­na­liz­mus nagy és kö­vet­ke­ze­tes el­len­fe­lét, kí­mé­let­len rea­lis­tát, kri­ti­kus ra­cio­na­lis­ta gon­dol­ko­dót, eu­ró­pai lá­tó­kö­rű szak­tu­dóst tisz­tel­tek ben­ne. Élet­pá­lyá­ja olyannyi­ra te­le van vál­tá­sok­kal, hogy mö­göt­tük meg kell ke­res­ni a kons­tans ele­me­ket: a ma­gyar tör­té­ne­lem és a po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás kon­zer­va­tív rea­lis­ta szem­lé­le­tét.