rubicon

Székesfehérvár a 15 éves háború időszakában

4 perc olvasás

Az 1543-ban török kézre került Székesfehérvár mozgalmas időszakot élt meg az ún. hosszú vagy 15 éves háborúban (1593-1606). Szinán nagyvezír 1593-ban indította meg a háború első hadjáratát, és október első felében elfoglalta Veszprémet és (Vár)Palotát. A nagyvezír Kászim napjának (október 26) közeledtével elvonult. Ekkor a Habsburg-csapatok ellentámadásba lendültek a Dunántúlon és a Felvidéken. A dunántúli hadjáratot Ferdinand von Hardegg győri főkapitány vezette 18 ezer fős sereggel (végvári és megyei csapatok, osztrák és morva segélyhad). A sereg haditanácsa úgy döntött, hogy Székesfehérvárt kell meglepetésszerű támadással elfoglalni.

A császári-királyi had október 31-én ért Székesfehérvárhoz. Két oldalról indítottak támadást a várost övező külvárosok ellen november 1-én hajnalban. Herman Jörger két ezer német gyalogossal a Budai (új nevén: Besli) külvárost rohamozta meg, míg Huszár Péter pápai kapitány az Ingovány (új nevén: Bég) külváros ellen indított rohamot 3 ezer gyalogossal és 300 huszárral. Utóbbinak sikerült betörnie a Sóstói-kapun át az Ingovány külvárosba. Huszár Péter erősítést és további ágyúkat kért, hogy megkísérelje a támadást a belső város ellen. Hardegg engedélyezte az akciót aznap éjfélig. Huszár támadása csak a külváros feldúlását eredményezte, a várbeli török tüzérség megakadályozta abban, hogy behatoljon a belső várba. Így a Székesfehérvár elleni "villámakció" nem járt sikerrel, és 300-400 fős vesztesége volt a királyi csapatoknak. Hardegg november 2-án megkezdte a visszavonulást.

A császári-királyi sereget meglepte a Székesfehérvár felmentésére érkező, Szokolluzáde Haszán budai pasa vezette török felmentő sereg, amellyel Székesfehérvártól északra, Borbálapuszta és Magyaralmás térségében (a köztudatban

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.