rubicon

Székelyudvarhely

A székely anyaváros
11 perc olvasás

Amikor napjaink magyarországi turistája először – ám ha sokadszor is – érkezik a Kárpát-medence egyik legkeletibb magyar városába, szinte azonnal otthonosan érzi magát.

Ezt a sokszínűségében is egységes, a 19–20. század fordulója óta keveset változott és áttekinthető – az akkori Magyarországra oly jellemző, ám ilyen épen kevés helyen megmaradt – városmag mellett a fekvésének, a nagyságát jóval meghaladó politikai és kulturális jelentőségének köszönheti a színmagyarságát máig megőrző Székelyudvarhely, a Székelyföld egyik hajdani és mai központja.

Az itt lakók általában napjainkban is a magyar kultúrán és médián nevelkednek. Sokszor tájékozottabbak a magyarországi politikai eseményekről, mint anyaországbéli társaik, és gyakran többet tudnak náluk a nemzeti történelemről és irodalomról.

Mindezt nem elsősorban nagyságának, sokkal inkább politikai és kulturális szerepének, illetve gazdag múltjának köszönheti a történelmi Magyarország közepes nagyságú városai közé tartozó település. A két világháború között Erdély városainak nagy része még magyar vagy relatív magyar többségű volt, mára azonban ez teljesen megváltozott. Az 1960-as évek elején még Kolozsvárott, az 1970-es és 1980-as években pedig Marosvásárhelyen is szinte mindenki beszélt magyarul, ám 2021-ben már messze nem így van. Székelyudvarhely és a többi székely (kis)város viszont még mindig erős magyar dominanciát mutat, ezért a romániai magyar közösségi és kulturális életben is jelentősen megnövekedett a súlyuk a fél évszázaddal ezelőttihez képest. Kisebbségben élnek Romániában, de döntő többségben a Székelyföldön, amelyen

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.