Széchényi György grófi diplomáját 1697-ben hirdette ki Lipót császár. A nem is olyan rég szerzett vagyon és az akkor csak hatvannyolc évre visszatekintő nemesi cím mellé – nem kismértékben a legmagasabb egyházi tisztségeket betöltő atyafiság miatt is – szükségesnek látszott gondoskodni a következő generáció európai műveltségéről. Ezért az újsütetű gróf Bécsből hazahívta akkor már tizennyolc esztendős fiát, Zsigust – a császárvárosban fogadott világi nevelővel, Hendrik Ludowijk Coenennel, aki „jól beszél latin, német, francia, olasz és belga nyelven” –, hogy Itáliába küldje tanulmányútra. Kísérőül a gróf előtt már tisztességet szerzett Toronyi Lászlót, a „már megért elmével bíró hazánk fiát” és egy jeles ifjút, a fiatal Zsigmond tanulótársát, Miskei Jánost adta.
Négyen indultak el – nem számítva Zsigus inasát – s mind a négyen kaptak „szép intéseket”, azaz instrukciót. A fiúnak szóló intelem első pontjában az atya az utazás célját is megadta: „...elsőbben is az Ur Istennek neve dícséretíre, az után kegyelmes Urunknak ő Fölségének hasznosabb szolgálattyára, s meg nyomorodott Országunknak is hasznára, és Nevünk, s Familiánknak böcsületére s magadnak is mind híred, neved terjesztésére, s kevesecskédnek conservatiojára [megőrzésére], s ahhoz többnek keresésére ... tanulj...”
A jól nevelt udvari ember szokásait a külföldi udvarokban kell elsajátítani: „Nagy Urakat, Fejedelmeket meg udvarolj, azoknak is Neveket, Nemzetségeket, és Szokásokat a mennyire lehet observálván connotáld [megfigyelve jegyezd meg], helyes és tiszta dolgokban curiosus [kíváncsi, érdeklődő] légy, úgy hogy akit szabad látnyi és hallanyi, meg lássad és halljad.” A tanulnivalóhoz hozzátartozik némi jogtudomány éppúgy, mint a francia és olasz nyelv elsajátítása, de az újdonsült arisztokratának illik gyakorolnia a ló oskolát, azaz a lovaglást, a fechtölést, azaz a vívást és a táncolást, és más, hozzáillő exertitiumokat, azaz gyakorlatokat.
A fiúnak szóló további intelmek már sokkal gyakorlatibb jellegűek: „Az hol pedig meg fogtok szállanyi, vigyázz, hogy egészséges és bátorságos hely legyen, s meg fáradván akár mi mocskos ágyban ne fekügyél. Az hol háltok pedig Toronyival, s Miskeivel, ajtóidat be szegeztetvén mind kettőt közel hálosd magadhoz [...] partikáitokat [úti holmiaitokat] magatokhoz közel rakjátok...” Vigyázni kell arra is, kit fogad bizalmába az ifjú, hiszen „azon országban sok álnok ember, csak azért is cifrán, s gabalér [gavallér] módon jár, hogy társoságban
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.