rubicon

Széchenyi személyisége

25 perc olvasás

Széchenyi Istvánnak, a gazdasági-társadalmi modernizáció legnagyobb hatású kezdeményezőjének és programadójának születési éve (1791) korszakhatárra esik: a magyar történetírás az 1790–1848 közötti évtizedeket hagyományosan a rendiségből a polgári társadalomba való átmenet időszakaként szokta tárgyalni. 

A következőkben néhány látószöget kiemelve megkíséreljük elhelyezni Széchenyit, a magánembert a nagy átalakulási folyamat térképén, másképpen fogalmazva a személyes hitelesség kérdésére keresünk válaszokat: magánszemélyként – mentalitásában, életviszonyaiban – mennyit realizált saját modernizációs programjából? 

Hagyományés modernitás

Széchenyi még egy viszonylag stabilnak tűnő rendi és hagyományos társadalomba született bele, és az egyénre nézve ez a két jelző meghatározó következményekkel járt. A rendiségben az egyén egész életútját nagy pontossággal kijelölte, hogy milyen státuszú családba született. A nevelés céltudatosan és kizárólagosan erre az előre tudható szerepre készítette fel a gyermeket. A társadalmi ranglétra alsó fokain volt legerősebb a determináltság, ott ritkán merülhettek fel alternatív jövőképek. Még a rendi piramis felsőbb régióiban – például a birtokos nemességnél – is korlátozottak voltak az egyéni választási lehetőségek. Tágabb határok között ugyan, de egy főnemes gyermekének is viszonylag

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.