rubicon

Szálasi

Egy politikai pálya anatómiája
23 perc olvasás

Az 1945 után készült történeti fel­dolgozásokban Szálasi Ferenc neve sokáig egyet jelentett a nyilas mozgalommal, a közvélemény vele azonosította ezt a szélsőjobboldali irányzatot, és még ma is sokan őt tekintik a magyar nemzetiszocializmus atyjának. 

Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy 1944-ben ő került hatalomra, és neki sikerült megvalósítania – ha csak röpke történelmi pillanatra is – a nyilas államberendezkedést. Szálasi személye valójában rendkívül ellent­mondásos, egy azonban leszögezhető: politikai felemelkedését és „nem­zet­vezetővé” válását nem a személyes képességei, hanem a történelmi körül­mények eredményezték. 

Ugyanakkor kétségtelen, hogy bizonyos jellemvonások és lelki beállítódás nélkül ezt nem tudta volna elérni. De ezek a karakterjegyek korántsem azok, amelyekre ilyenkor gondolni szoktunk. Szálasi nem tudott szónokolni, nagy tömeg előtt beszédet mondani. Nem tudott írni, az általa közölt cikkek, kiadványok inkább nevetséges stílusukkal keltettek figyelmet, semmint magvas gondolataikkal. 

Nem volt nagy ívű gondolkodó, sokkal inkább tudálékos és kisstílű, aki többet adott a formára, mint a tartalomra. Nem volt félelmetes, akik találkoztak vele, mind azt mondták, hogy kedves és szimpatikus ember. De akkor mi jellemezte őt, és mi a Szálasi-jelenség titka?

Szálasi Ferenc Kassán született 1897. január 6-án. Családja katolikus örmény eredetű volt, ősei valószínűleg a 17. században vándoroltak be Erdélybe. A Szalosján ne­vet nagyapja magyarosította Szálasira, amit aztán néha Szálasynak írtak. Igazi katonacsaládba született, mivel mind apja, mind három fiútestvére

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.