rubicon

Szabadka

15 perc olvasás

Szabadka nevével először viszonylag későn, a 14. század végén találkozunk. A Hunyadi család, majd Török Bálint birtokában lévő település Buda 1541-es eleste után másfél évszázadra a török impérium fennhatósága alá került. Fejlődése Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött meg, a szabad királyi városi rangot 1779-ben kapta meg. Igazi virágzásnak az 1880-as években indult, majd a polgárosodással együtt a 20. század első évtizedében nyerte el mai arculatát. A történelmi Magyarország harmadik legnagyobb városának lendületes fejlődését azonban derékba törte az 1918–1920-as impériumváltás.

Györffy György 1963-ban megjelent, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza cí­mű munkájához mellékelt térképén a mai Szabadka területén egy Kér nevű települést tüntetett fel, mellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy az a „Kér törzsbeliek települése volt, ahol 1193-ban III. Béla, anyja adományát megújítva, a székesfehérvári ispotályos kereszteseknek adott 3 ekényi földet”.

A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett szabadkai városháza 1910-ben Divald és Monostory felvételén Régmúlt századok

Szabadka első említése ehhez képest viszonylag későre datálódik. A leendő városról először abban a 14. század végéről származó oklevélben olvashatunk, amely Losonczi István macsói bánnak, Bodrog vármegye főispánjának 1391. május 7-i ítélkezését rögzítette a megye tolvajai, gonosztevői fö­lött. Az itt fennmaradt névjegyzéken

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.