1944 áprilisában vette kezdetét a közel egy éven át tartó amerikai légi offenzíva Magyarország ellen. Az ország feletti légi háború történetéről számos új, az eseményeket más megvilágításba helyező információ vált elérhetővé, elsősorban az amerikai levéltári dokumentumok mélyebb megismerése, valamint az utóbbi időszakban napvilágot látott repüléstörténeti kutatások és személyes beszámolók révén. Vajon amerikai részről milyen áldozatokat követelt Magyarország bombázása, mely döntések határozták meg a rombolandó célpontok körét, és végül: milyen szerepe lehetett ebben a német megszállásnak?
Évtizedek óta tartja magát az a nézet, hogy Magyarország angolszász szövetségesek általi bombázására – a háborúból való kiválást kereső magyar diplomácia sikereként – csak az ország német megszállása következtében, 1944. március 19. után került sor. S valóban: Budapest 1944. április 3-án szenvedte el az első, egyébként a főváros történetében a legtöbb, összesen 933 polgári áldozatot követelő légitámadást. A mára egyre szélesebb körben kutatható brit és amerikai katonai levéltári dokumentumok azonban arról árulkodnak, hogy még ha az ún. béketapogatózások során kapott is a magyar politika ígéreteket a bombázások visszatartására, ezt a nézetet – de legalábbis az ígéretek megvalósulását – árnyalnunk kell.
Magyarország célponttá válásaA magyar célpontok bombázása – az olasz fegyverszünet, majd a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
