Az utolsó rendi országgyűlés az ország címeréről rendelkezve rendkívül szófukaron fogalmazott. Az 1848. áprilisi törvényekben mindössze annyit mondott ki, hogy az "ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik", azt azonban, hogy milyen elemeket kell tartalmaznia a címernek, nem határozta meg, hanem mintegy ismertnek vette. Tegyük hozzá, ilyen jogszabály korábban sem született; egyedül Werbőczy Tripartituma utal a címer néhány fontosabb elemére, de az is csak mint ismert dolgokra, s anélkül, hogy tüzetes leírásba vagy szabályozásba foglalná őket. Püspöki Nagy Péter szerint mégis vitathatatlan, hogy 1848 tavaszának törvényalkotói arra az ősi címerre gondoltak, amelynek jobboldalán az Árpádok négyvágású pajzsa, baloldalán a hármas halmon magasodó kettőskereszt, tetején pedig a magyar Szent Korona látható, és hogy az ország címerének ilyennek kell lennie, arról a törvényalkotás munkájában kiemelkedő szerepet játszó Kossuth sem vélekedett másként.
Mindezekben egyet
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
