Soproni cuvée

Sop­ron a „kék­fran­kos fő­vá­ro­sa”. A sop­ro­ni bor­vi­dé­ken ta­lál­ha­tó az or­szág leg­na­gyobb kékf­ran­ko­sül­tet­vé­nye. Ez a bor­vi­dék Ma­gyaror­szág 22 bor­vi­dé­ke kö­zül a ki­sebb, ám je­len­tős ha­gyo­má­nyok­kal ren­del­ke­zők kö­zé tar­to­zik. Az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia ide­jén az 1893-as bor­vi­dé­ki beosz­tás alap­ján a te­rü­let ruszt–sop­ron–po­zso­nyi né­ven egy bor­vi­dé­ket al­ko­tott, ha­son­ló faj­ták és mű­ve­lé­si mó­dok jel­le­mez­ték. A tör­té­ne­lem vi­ha­ra – az el­ső vi­lág­há­bo­rút le­zá­ró tria­no­ni bé­ke­szer­ző­dés – há­rom­fe­lé vág­ta a bor­vi­dé­ket, amely­nek el­sza­kí­tott ré­szei kü­lön fej­lő­dé­si pá­lyá­ra áll­tak. Míg nap­jaink­ban az Auszt­riá­hoz ke­rült Ruszt el­ső­sor­ban a fe­hérsző­lő­-faj­ták­ról, ezen be­lül is az aszú­ról (Aus­bruch) és a ké­sői szü­re­te­lé­sű bo­rok­ról hí­res, ad­dig a sop­ro­ni bor­vi­dé­ken – és Po­zsony kör­nyé­kén – a kék ­sző­lő ter­mesz­té­se jel­lem­ző. A Sop­ron­tól dél­re fek­vő Kö­zép-Bur­gen­land vi­szont szin­tén vö­rös­bo­rai­ról hí­res, nem vé­let­le­nül ne­ve­zik az oszt­rák gaz­dák ezt a te­rü­le­tet „Blauf­rän­kisch­länd­nek – kékf­ran­kos­vi­dék­nek”.