Sopron vármegye

A 16–17. századi magyar megye – az oszmán hódítás miatt megváltozó viszonyok közepette – egyszerre hordozza az állandóságot és a flexibilitást. Funkciói – a késő középkorban már kialakult bíráskodási, adóigazgatási teendők mellett – részint általánosabb jellegű új közigazgatási feladatokkal (pl. árvízvédelem, vízrendészet, útépítés), részben pedig az egyes megyék földrajzi körülményei miatti speciális tevékenységi körökkel bővültek (pl. malmok elhelyezésének szabályozása). Mindemellett politikai kötelezettségekkel is gyarapodtak a megyei feladatkörök. 

A rendszeres diétai képviselet pedig lehetővé tette a lokális rendi érdekek és vélemények megjelenítését és országos szintű összehangolását. Az alábbiakban Sopron megyére fókuszálva tekintjük át, hogy miként lesz a 16–17. századi vármegye a rendi jogok védelmezője, egyszersmind a központi törekvések lokális végrehajtója, illetve a mindennapi élet szabályozása érdekében a megye miként vesz át egyre több feladatot a központi hatalomtól, mint például a végvárak és a hadellátás biztosítása, a hátország közigazgatási szabályozása, infra­strukturális ellátottságának biztosítása, amit jól tükröz a megnövekedett rendszabásalkotás.