A Szent István-i államalkotó tevékenység részeként létrejött Sopron vármegye a Magyar Királyság egyik nyugati határvármegyéje volt. A közepes nagyságú, önálló közigazgatási egységet fennállása során a legnagyobb területi változások a 20. században, Trianon után érték, majd a század derekán, 1949. december 31-én önállóságát is elvesztette, és újabb területelcsatolásokkal Győr-Sopron megye része lett.
A honfoglaló magyarság 900 körül szállta meg e területet. A gyepűrendszer kialakításával besenyők telepedtek meg a nyugati határszélen. A Lövő (és származékai) településnevek a határvédelmi funkciókra utalnak, s ugyancsak a korai településnév-adás emlékét őrzik a Répce-vidék egytagú helységnevei, például Bük, Kál, Kér, Lócs. A térség korai magyar földrajzinév- és helynévadással rendelkezik (pl. Lajta: Sárvíz, Lajta-hegység: Sárhegy). Sopron vármegye neve személynévből, feltehetően Suprun várispán nevéből eredeztethető. Mivel 1071-ben Jan ispán vezette a Sopron
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
