rubicon

Seregszék, hadiszék

Katonai bíráskodás a hódoltság kori végvárakban
9 perc olvasás

Ákosházi Sárkány István, a Zala megyei Kemend1 várának kapitánya 1678-ban seregszéket ült végbeli tisztekkel és a vármegye szolgabírájával a közeli Szentgyörgyváron. Egy becsületsértési ügy vádlottja, Fáncsi István összekapott társaival, s amikor „búcsút adott” nekik – a perjegyzőkönyv tanúsága szerint – gyalázkodó szavakkal illette őket: „Beste lélek kurafiak, alá is út, föl is út, fölszélre is száz mérföld, alszélre is száz mérföld, nyitva a kapu, elmehettek” – kiáltotta. Azután kit vén kopónak2, curkosnak3, majomábrázatúnak, kit meg puskatoknak4, csürtösnek5 nevezett. Nem tudjuk, hogyan szólt a deliberatum (ítélet), de a ránk maradt hasonló ügyek alpereseit pénzbírsággal sújtották. Valószínűleg Fáncsit is.

A seregszék

Sárkány István idejében már szilárd alapokon állt a királyi fizetésű végvári katonaságnak a 16. század közepétől német minták alapján kialakított

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.